Kóthyné Herceg Mária
Biztosan sokan emlékeztek még arra, hogy hogyan gyakoroltuk a betük leírását a levegőben, nagy ákombákomokkal az újságapíron, aztán a füzetbe. Aztán sokáig gyakoroltuk, sorokat, oldalakat írtunk.
De a kézírás gyakorlását különösen jól lehet játékosan, röviden és a gyermekek mindennapjaihoz kapcsolódva megszervezni.
Én a „Tanzender Direktor” című könyvben olvastam arról, hogyan tanítják Új-Zélandon a gyermekeket írni és olvasni. Többek között ez a projekt is nagyon megtetszett, ezért kipróbáltam. Meglepően nagy hatása volt ennek az egyszerű és motiváló kincsesláda-projektnek. Anyanyelvi és idegen nyelvi oktatásban egyaránt alkalmazható. Az új-zélandi iskolában a gyermekek bármilyen nyelven írhattak szavakat.
Azért írom le részletesen, hogy ti is kipróbálhassátok. Kiváncsi vagyok a véleményetekre. Nagyon örülnék, ha megírnátok.
Az alapötlet
Minden gyermek mindennap hoz magával egy szót, amely különösen tetszik neki.
Ez lehet egy olyan szó, amelyet
A gyermek olvashatóan felírja a szót egy kis papírlapra vagy kártyára, majd röviden bemutatja az osztálynak. Ezután felhelyezi a szót a kincsesládára.
A kincsesláda lehet egy nagy, táblára rajzolt ábra, de elkészíthetjük faliújságon vagy plakáton is. Idővel sok értékes szó gyűlik össze rajta – apró nyelvi kincsekként.
A projekt céljai
Ezzel a gyakorlattal egyszerre több területet is fejleszthetünk:
1. A kézírás gyakorlása
A gyermekek mindennap tudatosan és gondosan leírnak egy szót.
Így rendszeresen gyakorolják:
2. A szókincs bővítése
A gyermekek új szavakat tanulnak egymástól, és aktívan foglalkoznak a nyelvvel.
3. A szavak iránti érdeklődés felkeltése
A szavak nem kötelező tananyagként, hanem személyes kis kincsekként jelennek meg.
4. A szóbeli kifejezőkészség fejlesztése
Amikor a gyermekek röviden bemutatják a választott szavukat, a szabad beszédet és az önálló szóbeli megfogalmazást is gyakorolják.
5. A közösség erősítése
Minden gyermek hozzáad valami személyeset a közös gyűjteményhez.
Szükséges eszközök
A tevékenység menete
1. Bevezetés
A pedagógus elmondja a gyermekeknek:
„A szavak kincsek. Mi is keresünk olyan szavakat, amelyek a saját kincseink lehetnek.
Mindennap hozunk egy olyan szót – én is –, amelyik tetszik nekünk. Ezeket a szavakat összegyűjtjük a kincsesládánkban.”
Természetesen a pedagógus is hoz „kedvenc” szavakat.
2. A szó kiválasztása
Minden gyermek kiválaszt egy szót.
Fontos, hogy a szót a gyermek maga válassza ki, és maga is írja fel.
Példák:
3. A szó leírása
A gyermek a szót lehetőleg gondosan és jól olvashatóan felírja egy papírlapra vagy kártyára.
Ehhez néhány egyszerű szabályt is megfogalmazhatunk:
4. A szó bemutatása
A reggeli beszélgetőkörben vagy a tanóra elején minden gyermek megmutatja a magával hozott szót, és röviden mesél róla. Például:
Így a tevékenység rövid, személyes és élményszerű marad.
5. A szó elhelyezése a kincsesládán
Ezután a gyermek felhelyezi a szót a megrajzolt kincsesládára.
A gyűjtemény így napról napra gyarapodik.
További felhasználási lehetőségek
1. A hét „szókincse”
A hét végén az osztállyal közösen áttekintjük az összegyűjtött szavakat, és valamilyen szempont szerint válogatunk, például kiválasztjuk:
2. Mondatalkotás
A gyermekek kivesznek néhány szót a ládából, és mondatokat alkotnak velük. Ezt a feladatot lehet egyénileg vagy csoportokban megoldani.
3. A szavak csoportosítása
A szavakat közösen különböző szempontok szerint rendezhetik a gyerekek, például:
4. Másolási gyakorlat
A gyermekek kiválasztanak egy szót a ládából, és különösen szépen leírják a füzetükbe. Én néhány írásmintát és régi kódexek festett kezdőbetűit is megmutattam nekik.
5. A szavak jelentésének magyarázata
Egy gyermek kiválaszt egy szót a kincsesládából, és elmagyarázza, mit jelent.
6. Kreatív írás
A ládában összegyűjtött szavak később rövid történetek, versek vagy mondatok kiindulópontjai lehetnek.
Miért találtam különösen értékesnek ezt az ötletet?
A gyakorlat azért hatékony, mert:
A gyermekek megtapasztalják, hogy az írás nem csupán iskolai feladat: személyes, szép és értékes tevékenység is lehet.
A pedagógus szerepe
A pedagógus felkelti a gyermekek érdeklődését, és a szülőket is bevonja a „szókincsek” keresésébe. Biztosítja a megvalósításhoz szükséges időt, és elismerően, túlzott teljesítménykényszer nélkül kíséri a tevékenységet.
A hangsúly a következőkön van:
Az a fontos, hogy a gyermekek rendszeresen írjanak, törekedjenek a gondosságra, és megtapasztalják, hogy az általuk választott szavak értékesek.
A hibásan leírt szót helyesen leírom a gyermeknek – nem pirossal. A szó „tulajdonosa” lemásolja a helyes alakot, és már ezt a változatot helyezi el
a kincsesládában. A ládába csak helyesen leírt szó kerül, hiszen a gyermekek gyakran látják ezeket a szavakat, így akaratlanul is rögzül bennük a helyes szóalak.
Mindig elmondom nekik, hogy nem baj, ha hibázunk. Éppen azért gyakorlunk, hogy megtanuljunk helyesen írni. A felmerülő helyesírási kérdéseket közösen megbeszéljük: magyar szavaknál például a szó
végi hosszú „ó” vagy „ú” írását, német szavaknál pedig többek között a „néma h” használatát.
Nagyon érdekes és örömteli látni, hogy később a gyermekek már maguk is kimondják a szót, mielőtt leírnák, és tudatosan elgondolkodnak a helyesírásán.
Ideteszem a levelet, amit a szülőknek írtam:
Tájékoztató a szülők számára
Kedves Szülők!
Osztályunkban játékos formában szeretnénk erősíteni az írás örömét és a tudatos nyelvhasználatot. Ezért bevezetjük a „Kincsesláda” elnevezésű tevékenységet.
Minden gyermek rendszeresen kiválaszthat egy szót, amely különösen tetszik neki. Ez lehet például egy szép, vidám, érdekes vagy újonnan felfedezett szó. A gyermekek jól olvashatóan felírják a választott szót egy kis papírlapra, majd elhozzák az iskolába.
A tanórán röviden bemutatják a választott szót, és elmondják, miért éppen ezt választották. Ezután a papírlapot felhelyezik a táblán látható nagy kincsesládára. Így idővel sok különleges szóból álló, színes, közös gyűjtemény alakul ki.
Ezzel a rövid gyakorlattal szeretnénk:
· erősíteni az írás örömét,
· rendszeresen gyakorolni a kézírást,
· bővíteni a gyermekek szókincsét,
· fejleszteni a nyelvre irányuló figyelmüket,
· és lehetőséget adni nekik saját ötleteik megosztására.
A lényeg az, hogy a gyermekek gondosan írjanak, foglalkozzanak a választott szóval, és megtapasztalják, hogy a nyelv értékes és szép.
Kérjük, segítsék gyermeküket a szó kiválasztásában. Fontos, hogy a szót maga a gyermek válassza ki, és valóban kedvelje.
Örömmel várjuk a sok kreatív, érdekes és személyes szókincset!
Szívélyes üdvözlettel:
[A pedagógus neve]